Mt 1,1-16. 18-23
Jeruzsálemben az 5. században templomot építettek azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Szűz Mária született. Keleten ekkor kezdték el ünnepelni Szűz Mária születését – már akkor is szeptember 8-án. Eredetileg a jeruzsálemi Szent Anna-bazilika szentelési évfordulója volt. Számos keleti egyházban a liturgikus év kezdetét jelentette. A nyugati egyházba valószínűleg I. Sergius pápa vezette be a 7. század végén. IV. Ince pápa (ur. 1243–54) oktávát csatolt hozzá, mely 1955-ig élt.
A magyar nyelvterületen kultusza, patrocíniuma a reformáció és hódoltság miatt csak a barokk időkben bontakozott ki, de akkor (már a búcsújáró helyektől is támogatva) nagy gazdagságban.
Az Istenszülő Szűz Mária a hagyomány szerint Kr. e. 16–17. körül született Jeruzsálemben a Júda törzséből, Dávid királyi nemzetségéből származó Joákimtól és a Lévi törzséhez tartozó Matthán pap és felesége, Mária leányától, Annától.
A néphagyományban Kisboldogasszony napja ősi őszkezdő nap, a népi megfigyelés szerint ekkor kezdenek költözni a fecskék. Hajdan asszonyi dolog-, főleg fonástiltó nap volt. A nép nyelvén a két nagy Mária-ünnep (augusztus 15. és szeptember 8.) közti napok neve: kétasszonynap, az időszak neve a kétasszonyköze.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése